A szerb és a szlovén nép hangulata, amelyet a "másik" tettei feletti türelmetlenséget és döbbenetet váltott ki az utóbbi idõben, egy megrepedt tükör két oldalára hasonlít és e két oldal teljesen eltérõ a modern demokratikus folyamatokra vonatkozó kép tekintetében. A kosovói probléma eltérõ szemlélete, amely együtt jár a közvetlen politikai károk okozásával és a jugoszláv válság alapvetõ okainak háttérbe szorításával, nyílt nemzeti összetûzéssé alakult át, és olyan politikai, adminisztratív és alkotmányellenes határozat meghozatalát váltotta ki, ami a civilizáció lépcsõjén hazánkat egy fokkal lejjebb taszította.

A ljubljanai nagygyûlés megtiltására, a rendõrségi és más intézkedésekre a napokban azzal a felszólítással válaszoltak, hogy Szerbia szakítsa meg minden kapcsolatát Szlovéniával. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az intézmények és egyének agresszív viselkedését és az elhamarkodott határozatok és intézkedések foganatosítását mindkét köztársaságban a legmagasabb rangú politikai fórumok irányították. Véleményünk szerint ezek az akciók és intézkedések, amelyek a nemzeti autarchiát és a hamis állami önrendelkezést juttatják érvényre, annak a tehetetlenségnek a szerencsétlen kifejezõi, hogy társadalmunkban végrehajtsuk az alapvetõ rendszerbeli változásokat.

Szorgalmazzuk a dialógusok felújítását és a politikai megfontoltságot: az élõ emberek, az eszmék és a pénz áramlása megállíthatatlan a mai világban, éppen ezért minden politikai akció, amely nem spontán módon szakítja meg a kapcsolatokat, retrográd és képtelenség most, amikor a modern, nyílt, egységes piacú és a kommunikációs csatornák által nem korlátozott európai társadalom jön létre.

Ki kell józanodnunk, már csak azért is, hogy az ország nyugati részeiben nehogy igazoltassanak és letartóztassanak bennünket csak azért, mert az ország déli vagy keleti részérõl érkezünk, de azért is, hagy a fórumok, politikusok, kereskedõk és bankok az országnak ezen a részén ne vonhassák meg tõlünk a választás szabadságát. Sem Szerbia, sem Szlovénia sem pedig Jugoszlávia nem szakították meg a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek nyilvánvalóan és folyamatosan letiporták az emberi jogokat, mint például Albánia vagy Románia.

Még nagyobb szükség van a kijózanodásra, hogy megõrizzük a kapcsolatok legértékesebbjét: a mûvelõdési és emberi kapcsolatokat.

Ð. P. [Ðorđe Pisarev]: Saèuvati kulturne i ljudske veze. - Dnevnik, 1989. XII. 8., 15.)